Dallos Sándor idézetei
 |
és most csókollak, csókollak én uram,
én szerelmem, alázatosan és reszketve |
|
|
és most csókollak, csókollak én uram,
én szerelmem, alázatosan és reszketve |
|
|
-Tem! - mondta.
És felnyújtotta a száját- Egy nagy, heves erő átkarolta, valaki mintha azt mondta volna:Sven! Aztán egy izzó száj tapadt a szájára, mintha az égből hullott volna le egeydül neki, összetapadtak és a világból nem maradt semmi, de semmi a számukra, csak ez.Swen mintha nagyon messziről érezte volna, hogy egy édes, jó erő egy kicsikét emeli. Aki csak arra ment, mindenki kitért nekik, s aztán visszanézett. -Irgalmas Isten, de szép! |
|
<<< vissza az oldal tetejére
[ Impresszum ] [ Jogi nyilatkozat ] [ Kapcsolat ]
Bejelentkezés
|
Keresés