Vallomás!

Idönként fázom ,gyakran van melegem,
Az órát nézem bambán , és mereven.
Én képzelem csak ?vagy megállt az idő ?
Kora reggel van ? vagy már este késő ?

Összefolyt idöbe belegabalyodok,
Napok óta már étvágytalan vagyok .
Nem érdekel semmi ,csak arcodat látom ,
Hogy újra láthassam ,mindig erre vágyom.
Simogatni hajad ,nézni a szemedet
Gyengéden ölelni, megfogni kezedet.
Örökkön-örökké tartson a pillanat ,
Nem gondolni másra egész idő alatt.

Még el sem váltunk ,máris fáj hiányod,
Ha szemembe nézel biztos te is látod .
Maradj mellettem, el ne hagyj soha
Nélküled az élet gonosz ,és mostoha.
Te vagy a holdfény a borús estéken
Akard te is nagyon ,hogy mindig igy legyen !

Idézet küldése

Részletek...

Földvári violetta