Feltöltő: Natasa Értékelés: 0.55 Szavazatok száma: 182
A mű címe, melyben szerepel: Megcsókolt
Az arca, a szeme, ahogy rám néz,
A szívem és a testem lázban ég.
A tekintete összeér az enyémmel,
S a föld találkozik az éggel.
Átölel, hozzám búj, én is bújok,
Eltűnnek a csúnya, rossz dolgok.
Rám néz, szája nevet,
Lehozza nekem a csillagokat, az eget.
Majd arca, s szája komoly lesz,
Ám titokban, s rejtve még mindig nevet.
Szemembe néz mélyen, aztán a számra, majd vissza.
S olyan boldog vagyok, mint az újszülött angyal, ki szárnyát csodálja.
A szívem egyre gyorsabban ver,
Érzelmeim, mint hullámzó tenger.
Ajkunk össze ér, lágyan, puhán, félőn,
Elsuhan felettünk a nehéz idő.
A csókja édes, a legjobb, a legédesebb.
Nem akarok mást, más életet.
Csak ő kell nekem senki más,
Az idő most csak vicc, felelőtlen vállvonás.
Mi ez az érzés? Sosem éreztem.
Azt hiszem már tudom... Ez a szerelem.
Vidám borzongás, jóleső fuvallat,
Mely rajtam átszalad.
Hozzászólások az idézethez
Feladó: Németh Míra (2014-04-22 11:25:21)
Bazi jó ez az idézet! Grat aki ezt megírta! Nagyon élvezetes volt,le is másoltam egy füzetbe.:-) :-)
info Az oldalon történő látogatása során cookie-kat (“sütiket”) használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát.Elfogadom