Feltöltő: szerelmesidezetek.hu Értékelés: 0.17 Szavazatok száma: 184
Évek jöttek mentek elmaradtál
Emlékeimből lassan elfakult
Arcképed a szívemben elmosódott
A vállaidnak íve, elsuhant
A hangod és én nem mentem utánad
Az élet egyre mélyebb erdejében
Ma már nyugodtan ejtem ki a neved
Ma már nem reszketek tekintetedre
Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból
Hogy ifjúság bolondság, ó de mégis
Ne hidd szívem, hogy hiába volt
És, hogy egészen elmúlt ó ne hidd!
Mert benne élsz te minden félrecsúszott
Nyakkendőben és elvétett szavamban
És minden eltévesztett köszönésben
És minden összetépett levelemben
És egész elhibázott életemben
Élsz és uralkodol örökkön Ámen!
info Az oldalon történő látogatása során cookie-kat (“sütiket”) használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát.Elfogadom