Feltöltő: berszan rita Értékelés: 0.25 Szavazatok száma: 172
Állok az ablakom előtt, s várom hogy megjelenj... Bár tudom, hogy
nem jössz - érzem -, s csak a képedet nézhetem...
Ajkamon a szó hangtalan, s csillogó tekintetem némán nézi képedet.
Egyre jobban érzem hiányod, de hiába kiáltok...- nem hallja senki sem.
Szeretnélek látni, érezni .... tudom, hogy nem fog menni, mert nagyon messze vagy tőlem - KEDVESEM!
Vágyom az ölelésedre, bőröd illatára,
de már csak az emlékek maradtak meg nekem...
Ezért csak állok az ablak előtt - némán, könnyek között, s nézem, ahogy lemegy a nap...
De Te, akkor is az eszemben vagy, - ÖRÖKKÉ...!"
Hozzászólások az idézethez
Feladó: Bogdan Zsolt (2011-07-26 19:30:53)
Szia tudod enis pont igy vagyok,nagyon szep az idezet van egy lany aki irant pont ezt erzem s nagyon rossz nelkule.
info Az oldalon történő látogatása során cookie-kat (“sütiket”) használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát.Elfogadom