Raboczki Zoltán idézetei
| <<< előző 1 2 |
 |
Az élet már szart sem ér mióta nem vagy velem
Gyere vissza kérlek, szorítsd meg a kezem Én visszavárlak, remélem nem álmodom De rájövök hogy mégis, s a világot átkozom Fejem a párnán a szemem becsukva Ilyenkor úgy érzem az embernek nincs gondja Csak annyit mondok, tudd hogy hibázol Szeretlek, és hiányzol |
|
|
Hiába ezer szó s ezer cselekedet a szívem eldobtad s a lelkem beleremegett
Szép álomnak szép a vége de nem így lett s mindennek vége. Nem tudom elfelejteni az együtt töltött perceket Most is rád gondolok, és a szívem megreped Az élet egy szakadék s mi a két végén ülünk Mert négyzetté vált a mi szerelmes körünk Neked már csak egy név vagyok sajnos De nekem te vagy a világban a bajnok Mert a szívemben még mindig te virágzol Üzenem ordítva: szeretlek, hiányzol |
|
|
Mióta nem vagy velem már írni sem tudok
De Szerettelek Csak ennyit mondhatok De messze vagy Már nem is látlak De Ezért elfeledni megpróbállak De Nem Megy Mert a fejemben csak te jársz De Te már oly Messze vágysz De elkel valamit Mondanom Hiányzol nekem De Nagyon. |
|
|
Nem tudom Mi történik Én Velem
Nem tudom Ez Ellen Mit tegyek Csak annyit tudok Szeretem És Soha el Nem felejtem És Sírva Ordítom A világba Szeretlek De Hiába |
|
<<< vissza az oldal tetejére
[ Impresszum ] [ Jogi nyilatkozat ] [ Kapcsolat ]
Bejelentkezés
|
Keresés