Ismeretlen idézetei
| <<< előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 következő >>> |
 |
Szeretnék veled mindig együtt lenni
Zöld erdő mélyén vad virágott szedni Fogni kezed csókolni szád Szeretni téged egy ÉLETEN ÁT! |
|
|
A szeretet lehet egyoldalú de a boldogság nem, hacsak nem a remény a társad. |
|
|
Megkérdezted tőlem, kit szeretek jobban, Téged, vagy az életet. Én az életet mondtam, s Te elmentél anélkül, hogy tudtad volna, Te vagy az Életem! |
|
|
Drága szerelmem, kalandozz velem,
ha csak egy napot veled tölthetnék, élvezném a kis dolgokat, azokat, amikre még akkor is emlékezni fogunk ha eljön a mi időnk vége. Egy csónakban áteveznék veled egy csendes tavon, és verseket olvasnék fel neked egész nap és soha nem gondolnék az órára. Drága szerelmem, ha csak egy napot veled tölthetnék, megcsodálnám arcod minden vonását,hajad minden szálát, kezed, szemed vagy tested minden kecses mozdulatát. Ha lenne egy tökéletes nap. Hát nem látod? Szívem csak érted dobog. Drága szerelmem, ezeket soha sem mondtam el neked, de nagyon szeretném ha tudnád, hogy mindig szerettelek és a szerelem olyan erős, hogy még most is él amikor te már nem. Bár azt mondhatnám, hogy másképp csinálnám, hogyha lenne egy napom mindent jól csinálnék, de tudom, hogy ez nem igaz, csak ugyanúgy hibáznék, kivéve egy valamit, nem intenék búcsút. |
|
|
Álmomban fogtad a kezem,
Azt mondtad, soha el nem engeded. Megannyi csodás emlék, Mely gondolatban felreppen. Mit is kívánhatnék? Csak szeress még Kedvesem! |
|
|
Szerelem szárnyán szállok én hozzád,
Hópelyhes téli éjszakán. Szemedre álmot hozok, Ajkadra édes csókot adok. S mikor felébredsz, jó reggelt, köszöntelek, És Hozzád bújva mondom, Szeretlek Téged! |
|
|
Az ég végtelen kék tengerében tündököl a Nap szikrázó sugara,
Szemeid fénylő tükrében felcsillan a boldogság pillantása. Ajkad lágy dallamként szóló szavaktól cseng, Csókodtól, kezeid simításától megolvad a legkeményebb jéghegy. |
|
|
Csillagok ragyogását nézem a sötét égbolton, az ablakomon át,
Az ágyamban fekve gyönyörködöm bennük. Mily távol vannak, és mégis oly közeliek. S ha jobban csodálom, nicsak, mit látok?! Egy nevet látok, mi kirajzolódik, S ez nem lehet másé, Csak akit szívem szeret, És mély álomba szenderülök Kedvesem, Veled. |
|
|
Lehet várni még így valamit,
Mint én ezt a napot? Alig várom már, hogy ajkadra csókot adhatok. Édeset, finomat, lágyat, Közben Rád pillantok, átölellek, És mondom, mit oly rég nem mondhattam, minden mozdulatommal ezt árasztom: Szeretlek Kedvesem, örülök, hogy itt vagy! Boldog vagyok, hogy karjaidban tartasz. Igaz, csak egy kis időre, de ez nem számít. Ami fontos most, hogy szeretlek, ez az ami számít. |
|
|
Szeretnék fény lenni az éjszakában, mely utat mutat.
Szeretnék víz lenni, mely oltja szomjadat. Szeretnék levegő lenni, melyből lélegezve éltet. Szeretnék öröm lenni, mely mindig körbe ölel. Szeretnék könnycsepp lenni, mi a boldogságtól kicsordul szemedből, s végig csordul arcodon. Szeretnék a ruhád lenni, melyként érezhetem tested melegét. És szeretnék társad lenni, ki átsegít az élet rejtelmes mezején. Fogni a kezed, míg azt mondod, igen, ezt szeretném! Még, még, még...! |
|
<<< vissza az oldal tetejére
[ Impresszum ] [ Jogi nyilatkozat ] [ Kapcsolat ]
Bejelentkezés
|
Keresés